Már
régen érlelõdött bennem a teljesítménytúra
rendezésének ötlete a néhány
teljesített táv után. Az Egyesülettel
összeülve, a programfüzeteket átnézve
vettük észre, hogy a Bükk - különösen
a déli rész - kissé elhanyagolt e tekintetben.
Ezért került erre a helyszínre a túra,
amit a Cserépfalusi Önkormányzat hathatós
segítsége tett realitássá. Most
el lehetne mesélni micsoda álmatlan éjszakákat
töltöttünk el a túra nevének
kitalálásával, pedig egyszerûen
csak bekattant valakinek az ötlet és kész.
A teljesítménytúrákról
sokszor nehezen tudtam mesélni, mert mindig csak kritikát
kaptam. Hogyan lehet egy természetet kedvelõ
embernek "csak úgy végigrohanni egy tájon".
Próbáltam sokféleképpen védekezni,
hogy ez nem teljesen sport, azért van itt idõ
nézelõdni stb., amíg össze nem ismerkedtem
a Less Nándi baráti körével. Mindenki
dicsérte tudományos igényességét,
a jó barátot, de sokan hozzátették,
micsoda tempót diktált. A Róla begyûjtött
információk, az Édesapja által
átnyújtott túranapló anyagok értették
meg velem azt, hogy nincs mit szégyellnem. Igenis létezhet
együtt, egymás mellett a "szédült
rohanás" és a tudományos igényû
megfigyelés.
Hogy
miért? Arra a Nándi életrajzából
szemezgetve talán mindannyian választ kaphatunk.
Hiszen 30 évének rövid ideje alatt felmérte
a Bükki Nemzeti Park szinte teljes növényvilágát,
olyan alapossággal, hogy a Nemzeti Park még
ma is erre támaszkodik. És ezzel együtt
1977-tõl 1993-ig 22 298 km-t (779 290 m szinttel) tett
meg gyalog, ebbõl 10911 km-t egyedül, bejárva
a világot. A legfontosabb számomra az a felismerés
volt, hogy teljesítménycentrikussága
nem törtetésre, hanem önzetlen barátságra
tette õt képessé.
Less
Nándor 1963 január 6-án született.
Már általános iskolásként
a természet felé fordult. Biológia tagozatos
osztályba járt, és tájékozódási
futóként országos eredményeket
ért el. A KLTE biológia - földrajz szakos
egyetemistájaként elsõ díjat nyert
az Országos Tudományos Diákköri
Konferencián. Önerõbõl, sok-sok
lemondás árán szakmai tapasztalatokban
bõvelkedõ utazásokat tett a Kárpátokban,
Kelet-Törökországban, az Araráton
és a Pontuszi-hegységben. |
Kínában
felkereste a Jülong Sant, a Nansant, eljutott az ujgurok
közé, Ny-Szecsuánba, D-Kanszuba, a Turfáni-mélyedésbe
és a Takla-Makán sivatagba. A világszerte
ismert angol nyelvû Lonely Planet útikönyvsorozatba
õ írta le a Jülong San ismeretlen hegyláncait,
nemzetközileg is kiemelkedõ módon hozzájárulva
az ismeretterjesztéshez. 1990 tavaszán DK-Ázsiát
barangolta be. Túrázott az indiai Himalájában
is. Kedvence volt - a Bükk után - Erdély,
azon belül is a Kapacina-hegység, melyrõl
útikalauzt is készített. Útjairól
számos cikket publikált a Föld és
Ég, a Természetbúvár, az Élet
és tudomány, az Egyetemi akták és
egyéb ismeretterjesztõ és tudományos
lapok hasábjain.
Már 29 évesen kandidátusi címet
szerzett a Délkeleti-Bükk vegetációja
és xeroterm erdõtársulások fitocönológiája
c. dolgozatával. A BNP 550 km2-es területébõl
400 km2-t egyedül és 20 km2-t másokkal
dolgozott fel. 1994-re tervezte a BNP teljes 1:10000 léptékû
vegetációtérképezését,
de ezt már nem érhette meg. Harmincadik születésnapját
1993. január 6-án Ugandában a Ruwenzori-hegység
5109 m magas csúcsán töltötte. És
néhány hét múlva február
11-én legyûrte szervezetét a malária.
Személyében
szerencsésen ötvözõdött a szenvedélyes
világjáró, az elmélyült kutatásokat
végzõ tudós, a nagyhatású
tanár, a népszerû elõadó
és az önzetlen, áldozatkész ember,
az igaz jóbarát.
A természetvédelem
érdekében kifejtett kiemelkedõ tevékenységéért
a Környezetvédelmi és Területfejlesztési
Minisztérium posztumusz Pro Natura emlékérmet,
a Magyar Földrajzi Társaság ázsiai
kutatóútjaiért Teleki Sámuel Emlékérmet
adományozott Neki. Az Oszla Erdészház
elõtt emlékkõ és emlékfa
állít Neki méltó emléket.
Aki végigolvasta
ezt az emlékezést maga is meggyõzõdhet
arról milyen fájdalmas ez a veszteség,
megérti azt, hogy miért pont a Déli-Bükkben
próbálunk ily módon is megemlékezni
Less Nándorról. S talán az Oszlánál,
az Emlékkõ elõtt megáll egy néma
fõhajtásra azelõtt, aki Életét
áldozta a szeretett Természetért.
Sütõ
László |